Hátterek-témák   |   Követséginfó   |   Gasztronómia   |   Feng Shui   |   Füstölők   |   Fűszerek   |   Kézműves anyagok   |   Gyógynövények   |   Ásványok   |   Vallás   |   Tea   |   Illóolajok   |   Jóga  


Kína
Kína
 
A Kínai Népköztársaság, ismertebb nevén csak Kína Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság, Peking fővárossal, illetve a Tajvan (Taíwan) szigete és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Tajpej fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még az ENSZ Biztonsági Tanácsában is tajvani képviselők ültek), ám az 1970-es években tapasztalt amerikai-kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnak Tajvant, az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze.
A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, Tajvanban még mindig a tradícionális írásjelekkel írnak.
Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már mint az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már az ókorban ismert volt Kínában. Az egységes birodalom (i. e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától elzárva fejlődött egészen a 19. századig, amikor is az angolok félgyarmati sorba taszították. Egészen a 20. század közepéig a különböző nagy- és középhatalmaknak kiszolgáltatva, közben egy rendszerváltást átélve, 1949-ben a szárazföldön ismét beköszönt az egység, megalakul a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, az ellenzék kiszorul Tajvan szigetére.
Kína, a jövőbeli szuperhatalom, ma a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal), ám a jelenleg működő népességszabályozási program miatt hamarosan meg kell válnia ettől a rangjától. Mindazonáltal, meg kell említeni, hogy a világ különböző területein (elsősorban Délkelet-Ázsiában és a fejlett nyugati államokban) jelentős kínai etnikum él.
 
A „Kína” szó valószínűleg német közvetítéssel az angol nyelvből származik. Az angol China és Sino- szó valószínűleg a Qin dinasztia nevéből származtatható, bár egyes elképzelések szerint a tea (chá), illetve a selyem (si ) szóban keresendő a szó eredete.
Ami a kínai nyelvű Zhongguó  szót illeti, ez magyarul annyit tesz, mint Középső birodalom vagy Középső királyság. Azonban a jelentéstartalma a szónak folyamatosan változott a korai időszakokban Kína a Sárga folyó ( Huánghó) körüli fejlett királyságokat, később egészen a Jangce (Chángjiang) vidékéig tartó területeket, míg a Tang-dinasztia alatt az úgynevezett barbár (nem kínai) rendszert is így nevezték.
 
Domborzat
 
Kína legnagyobb (mintegy háromnegyed) része magashegység. Csak keleten, a tengerpartok közelében, a nagy folyók alsó szakasza mentén vannak hatalmas, termékeny alföldek.
Tian Shan
Tibet
Kunlun
Himalája
Mandzsúria (Manzhou)
Belső-Mongólia
Tarim-medence
Dzsungária
Kínai-alföld
Dél-kínai-hegyvidék
Yunnan fennsík
 
Legmagasabb pontja: Mount Everest (Zhumulangma Feng): 8 848 m
Legalacsonyabb pontja: Turfáni-mélyedés (Tulufan Pendi): -154 m
Vízrajz
Legnagyobb folyók: Jangce (Chang Jiang), Sárga folyó (Huang He), Xi Jiang ,Amur (Heilong Jiang), Songhua Jiang, Brahmaputra ( Yarlung Tsangpo Jiang), Tarim (Talimu He), Yalong Jiang ,Yalu Jiang , Indus ( Yindu He), Mekong ( Meigong He).
Legnagyobb tavak: Dongting-tó (, Dongting hu), Kuku-nór (, Qinghai Hu), Hanka-tó, Poyang-tó (Poyang Hu), Lop-nór , Tai-tó (Tai Hu), Nam-tó, Siling-tó, Hongcei-tó (Hongze Hu), Hulun-tó
Éghajlat
Az ország déli területein a szubtrópusi monszunéghajlat az uralkodó. Az északi, tengerhez közeli vidékeken a nedves kontinentális, beljebb száraz kontinentális, illetve Belső-Mongólia egyes vidékein a mérsékeltövi sivatag éghajlat jellemző. A magashegységekben és Tibetben hegyvidéki éghajlat van.
Történelem
 
Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.
A mondabeli első kínai császár Huang Di, i. e. 2100-ban megalapítja az első kínai államot a mai Peking környékén, majd megkezdődik a többi kínai királyság kialakulása is.
I. e. 221-re teszik, hogy a Qin állam Zheng vezetésével legyőzi a többi tizenegy nagy fejedelemséget, és létrejön az egységes kínai állam. A létrejött császárság etnikumok szempontjából igen változatos, azonban a legtöbb irányból védett, keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek védik. Mindössze északról sebezhető a vidék. A nomád népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a kínai nagy fal erődrendszer, melynek egységesítése Zheng császár érdeme.
A Qin-dinasztia, majd az azt követő Han- és Jìn-dinasztia uralkodása során Kína óriási fejlődésen megy keresztül. Azonban a virágzásnak a hunok i. sz. 316-os hódítása vet véget, amely következtében Kína 589-ig sok részre szakadva marad. Az 589-ben, a Sui-dinasztia által egyesített Kína, később a Tang-dinasztia vezetésével 875-ig ismét egységes, amikor is sok fejedelemségre esik szét, eljön az „öt dinasztia kora”, amely 960-ig tart. A Song-dinasztia vezetése alatt Kína újraegyesül, amíg 1127-es dzsürcsi hódítás, majd az 1279-es mongol betörés után véget ér a kínai uralkodók kora. 1279-ben Kubiláj mongol vezér lesz a kínai császár, megalapítja a Yuan-dinasztiát, amely helyébe 1368-ban a Ming-dinasztia lép. Végül, 1644 és 1911 között a mandzsu Qing-dinasztia uralkodik. Ez a dinasztia húzza meg Kína jelenlegi határait, amint elfoglalja Tajvant és Tibetet, valamint megegyezik Kína északi határáról Oroszországgal. A terjeszkedés a 18. század végéig tart, amikor is meghal Qianlong császár és megindul Kína bomlása.
Az 1842-es, majd 1856-60-as ópiumháborúk során Kína az egyenlőtlen szerződések révén lényegében függőségbe kerül, elsősorban Angliától, de más akkori nagyhatalmaktól is . Közben az elnyomott tömegek egyre növelik erejüket, az 1901-ben levert boxerlázadás után, 1911-ben polgári demokratikus forradalom dönti meg a császárságot, köztársaság alakul. Azonban hamar káosz keletkezik az országban, ahol nem ritka az intervenció, elsősorban Japán és Anglia részéről. A közben megalakuló népi egységfront 1925-ben polgárháborúba kezd, amely 1949-ig különböző okok és elvek mentén folyamatosan tart. Ekkor a kommunisták a szárazföldről kiszorítják a Kuomintang pártot (Nemzeti Párt) Tajvan szigetére, létrejön a Mao Zedong (Mao Ce-tung) vezette Kínai Népköztársaság, és 1950-ben Tajvanon a Kínai Köztársaság. 1958-ban Mao meghirdeti a sztálinista politikát átvevő „Nagy ugrást”, amely az 1966-69-es kulturális forradalomban teljesedik ki.
 
Közigazgatási felosztás
 
Kína 23 tartományból (Tajvant is számítva), 5 autonóm területből ,4 önálló közigazgatási egységből és 2 különleges státusú területből áll.
Tartományok
Anhui ( Anhuj)
Fujian (Fucsien)
Gansu ( Kanszu)
Guangdong ( Kuangtung) - azaz Kanton
Guizhou (Kujcsou)
Hainan ( Hajnan)
Hebei ( Hopej)
Heilongjiang ( Hejlungcsiang)
Henan ( Honan)
Hubei (Hupej)
Hunan 
Jiangsu ( Csiangszu)
Jiangxi ( Csianghszi)
Jilin ( Csilin)
Liaoning
Qinghai (Csinghaj)
Shaanxi ( Senhszi)
Shandong ( Santung)
Shanxi (Sanhszi)
Sichuan (Szecsuán)
Yunnan ( Jünnan)
Zhejiang (Csöcsiang)
Tajvan – Taiwan - vitatott terület, a KNK saját tartományának tekinti
Autonóm területek
Guangxi ( Kuanghszi) - a zhuang nemzetiség által lakott terület
Belső-Mongólia – Nei Menggu ( Nej Mengku)
Ningxia ( Ninghszia) - a hui nemzetiség által lakott terület
Xinjiang ( Hszincsiang) - „Kínai Türkesztán”, az ujgur nemzetiség által lakott terület
Tibet – Xizang (Hszicang)

Önálló közigazgatási egységek
Peking – Beijing (Pejcsing)
Chongqing (Csungking)
Shanghai (Sanghaj)
Tianjin (Tiencsin)

Különleges státusú területek
Hongkong – Xianggang ( Hsziangkang)
Makaó – Aomen 
 
Népesség
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Kína lakosságának 95%-a kínai, azonban ez a népcsoport nem egységes, jelenleg a Kínai Népköztársaságban 56 népcsoportot tartanak számon. Mindközül a legjelentősebb a Han népcsoport, amely Kína lakosságának mintegy 60%-át adja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg népcsoportot ide soroltak be, és erőszakosan kínaizáltak.
Az ország hivatalos nyelve a mandarin, de további nyelvjárások is jellemzőek (ezek közül a legismertebb a kantoni.

Gazdaság
1978-tól kezdve a Kínai Kommunista Párt folyamatos lépéseket tett a tervgazdaság piacgazdasággá alakításáért. A mezőgazdaságban felhagytak a korábbi erőszakos kollektivizálással, helyette áttértek az állami gazdaságokra. A szolgáltatásban és a könnyűiparban megjelenhetett a magánszféra, amely az ország meghatározott területein egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A párt befolyását a gazdaság minden területén csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok vezetősége kapta kézbe az irányítást. Így Kínában létrejött a szocialista piacgazdaság.
Ez a gazdaságpolitika meghozta a gyümölcsét: 20 év alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. Kína jelenleg a világ hatodik gazdasági potenciálja, amelyet elsősorban nagy lakosságának köszönhet (1,3 milliárd fő), miközben még mindig csak kb. 1100 $ jut egy kínai lakosra. A Kína gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente 8 – 11%-kal nő a GDP, amely ha folyamatos marad, Kína hamar jelentős gazdasági térséggé nőhet óriási piaccal. 2006-ra Kína vált a világ 4. legnagyobb gazdaságává, megelőzve Nagy-Britanniát.
 
 
Kína deviza tartaléka 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban. (forrás: Fitch Ratings-2007.03.22)
Általános adatok
államformája: népköztársaság (1911. december 31-ig császárság, 1912. január 1-től köztársaság volt, 1949. október 1-től népköztársaság).
2017. Május 28.
Csanád
  Keresés:
     
  Bejelentkezés:
Név:  
Jelszó:  

Regisztráció
Hirdetés

Hirdetés

  © 2017. Oriental Art Kft. MÉDIAAJÁNLAT | KAPCSOLAT | NYILATKOZAT | MÚZEUMOK | KÉP ÉS IRODALOM | OLDALTÉRKÉP Készíttte: InterPont Plus Kft.